Kikezeltek a férfiak a hülyeségből
2018. augusztus 28. írta: AgathaSeymour

Kikezeltek a férfiak a hülyeségből

Ha nagyon őszinte akarok lenni magamhoz, azt kell, hogy mondjam, életemben először vagyok úgy igazán egyedül. – mesélem Petrának. Érted, férfi sehol, kizárólag magamra támaszkodom. – Nem tudok együttérezni veled, mondja, sosem volt az életemben ilyen periódus. – Nekem sem –folytatom – ezért nem értem, hogy most miért történik meg velem. Végülis, szólalok meg hosszas hallagatás után, nem kellene, hogy így legyen, mert jelentkező akad bőven, csak én nem választom őket. Ha ezek az emberek, a huszas éveimben jelentkeztek volna, választottam volna közülük, sőt, boldog is lettem volna velük. Tehát a változás abban rejlik, hogy másra vágyom, mint eddig. Nem izgatnak a rossz fiúk - ráfáztam velük, sem azok a férfiak, akik az önbizalomhiányomra játszottak – és még hosszasan folytathatnám a sort. Megváltoztam – mondom – más igényeim lettek, nem érdekelnek a játszmák, a végeláthatatlan viták. De azt is mondhatnám, nevetek, hogy az életemben szerepet játszó férfiak kikezeltek a hülyeség iránti igényemből...

carrienevet.jpg

- És ez az állapot meddig marad így? – kérdi Petra.

- Nem tudom – felelem, de nem is kell tudnom, megoldás majd akkor jelentkezik, ha készen állok rá. Talán az élet azt szeretné, hogy egy kicsit okosodjak, vetem oda egykedvűen. Igazából az egyetlen dolog, amit nem tudok, hogy mi az élet szándéka velem. Ezért meg nem érdemes aggodalmaskodni, úgyis kiderül.

Agatha Seymour

 

A bejegyzés trackback címe:

https://puderestusarok.blog.hu/api/trackback/id/tr1414207889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.