Órákra boldog voltam, majd napokra boldogtalan!
2018. november 07. írta: AgathaSeymour

Órákra boldog voltam, majd napokra boldogtalan!

Vannak kapcsolatok, amelyek a nagy tanulnivalókat jelentik, amelyek rengeteg dolgot megmutatnak, s amelyek hasznosságára esetleg csak hosszú évek múltán ébredünk rá. Szükségesek voltak, mondjuk sóhajtva, fájdalmas tanítások, amelyek olyan tapasztalatokkal ajándékoztak meg, amelyek további kellemetlen élményektől mentettek meg – már jó esetben…

- Persze ezekre az úgynevezett kellemetlen, vagy fontos tapasztalatot jelentő kapcsolatokra is szükség van – mondja egy barátnőm. Nekem például, bárhogy is hangzik, életem egyik legnagyobb szerelme egy ilyen fájdalmas tapasztalat volt. Fantasztikus férfi volt, izgalmas, szórakoztató személyiség, jóképű, sikeres, szóval az a fajta férfi, aki mindenki másnak is kell. Ezzel még alapvetően nem volt gond, mert természetes, hogy egy ilyen férfi minden nő álma, de együttélni, vagy tartós kapcsolatban élni vele, már nem volt olyan álomszerű…

0923ag.jpg

Minden percben boldog voltam, amit vele töltöttem – mondja – ragyogás, kaland, szerelem, szex – ezekkel a szavakkal tudnám leírni az együttléteinket. Csupa magával ragadó, izgalmas dolog, amire minden nő, vagy inkább minden ember vágyik. Aztán mikor távol voltunk egymástól, mert egy ilyen kiszámíthatatlan ember nem akar együtt élni senkivel, akkor jött a boldogtalanság. Az a fajta boldogtalanság, ami tízszer vagy százszor mélyebb sebeket ejt rajtad, mint amilyen boldoggá tud tenni, amikor veled van.

Mert ez a fajta férfi, ahogy mondtam, mindenkinek kell. És amikor nincs veled, biztos lehetsz benne, hogy valaki mással van. Nem a munkájával van rettenetesen elfoglalva, nem a barátaival, hanem egy másik nővel. Mert ő ilyen, nem is tagadja, őt így kell elfogadni tájékoztat téged már a kapcsolat kezdetén. Egy ideig próbálja az ember elnézni, elfogadni a dolgokat, de nem megy. Rájön, hogy ez egy megoldhatatlan helyzet, ahol mindig a nő a szerelmesebb, egy szerelmes nő pedig birtokolni akar. Akkor is, ha épp nincs vele a másik, sőt, akkor talán még jobban.

Azt hiszem valójában ez csak egy egyszerű viszony volt, nem kapcsolat. Egy izgalmas, szenvedélyes, vagány, izgalmas szeretői viszony, ami sok örömöt és sok bánatot okozott. De nem bantam meg – mondja mosolyogva – pont annyira volt szükségem ebből a viszonyból, amennyit adott, arra viszont nagyon. Sokféle ember, sokféle kapcsolat kell az ember életébe, mire felnőtté válik és el tudja dönteni, hogy valójában mire van szüksége. Például egy ilyen kapcsolatra, ahol azt tanulja meg az ember, hogy ennél sokkal többre érdemes…

 Agatha Seymour

 

A bejegyzés trackback címe:

https://puderestusarok.blog.hu/api/trackback/id/tr7014358815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.