Győztesnek születtél!
2019. január 17. írta: AgathaSeymour

Győztesnek születtél!

Az ember egyik legnagyobb baja, hogy rendkívüli hajlama van az önsajnálatra és az önsorsrontásra. Képes siránkozni, akár éveken keresztül keseregni a múlt veszteségei felett, zokogni, ragaszkodni a fájdalmához, és mindezt úgy tenni, mintha soha senki mással nem esett volna meg mindaz, ami vele…

Sajnos sok esetben a körülöttünk élő emberek, nem a talpraállásra bátorítanak, hanem mellénk ülnek, és a szomorkodók számát szaporítják… Jó lesz neked így is, inkább ne csinálj semmit, nehogy újabb fájdalom érjen! Inkább bele se kezdj másba! Arra bíztatnak amit ők választanak: a biztos kudarcot, a későbbi megbánást, a félelmben élést.

Nekem nagy szerencsém van, mert a körülöttem élők nem támogatják esetleges szenvedéseimet, sem az önsajnálatot. Soha senki nem sajnált a környezetemben, sőt, ha megpróbáltam nyafogni veszteségeim felett olyat kaptam, hogy azt is megbántam, hogy egyáltalán szóba hoztam az esetet. Ennél az egyszerű oknál fogva nem ismertem meg az önsajnálat édeskeserű érzését, és minden vesztes helyzetben szigorú tekintetek össztüzében felálltam és továbbmentem.

as160518b.jpg 

A család is sokat segíthet, ha nem támogatja az embert a szomorkodásban, és cselekvésre, továbblépésre kényszerít. Jópár évvel ezelőtt mikor rászorultam én is kaptam segítséget…

Annak idején mi egy egészséges, szép, okos gyereket csináltunk – mondták a szüleim. Kevés ember indul az életbe jobb adottságokkal, mint amilyeneket te kaptál az élettől. A lehetőségeinkhez mérten mindent megtettünk érted, most pedig hogy felnőtt vagy neked kell megerőltetni magad a saját érdekedben. Szedd össze magad, csináld meg az életed olyannak, amilyenben boldog vagy. Nincsenek elvárásaink feléd, úgy élsz, ahogy akarsz, azt csinálsz az életeddel, amit akarsz, de neked kell megtalálni a helyed a világban. Mi nem találhatjuk meg helyetted és más sem. Szóval kezdjél magaddal valamit, ne legyél balfasz, nem annak neveltünk!

Ilyenkor az ember felszívja magát, útra kel és képességeinek, lehetőségeinek megfelelően megteremti az életét. Ami persze nem tűnik könnyűnek, és nem is az!

De mindenkinek vannak, lehetnek gondoltai, amelyek mentén saját maga mellé állhat, erőt adhat magának. 

Sokszor elég arra gondolni, hogy szüleink, nagyszüleink, dédszüleink nálunk sokkal nehezebb időket éltek meg. Helytálltak háború idején, az azt követő időkben, és nem nyavalyogtak annyit, mint mi, igaz nem is volt rá lehetőségük…

Ha az ember végiggondolja, hogy mennyi minden van mögötte a családja történetében, világossá válik számára, hogy valójában nincs más lehetősége, mint ugyanolyan erőteljesen beleállni az életbe ahogy ők tették. Csinálni, csinálni, csinálni és csinálni kell a dolgokat! Nem a múltat siratni, hanem hinni, mindig előre nézni, kreatív, építő jellegű megoldásokat keresni és boldognak lenni, merthogy minden lehetőségünk megvan rá!

Letűnt időkön sem érdemes nyafogni – úgy sem jönnek vissza. Másrészt az élet soha nem volt könnyű. Minden korban meg kellet küzdeni a világ aktuális kihívásaival, ennél természetesebb dolog nem is létezik. Mi, 21. Századi emberek jelen körülményeink mentén kell, hogy megtaláljuk a boldogságunkat, a helyünket a világban, a magánéletünkben és a hivatásunkban egyaránt. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Csak el kell indulni, egyik láb a másik után, aztán megint egyik és másik. És máris félúton járunk…

 Agatha Seymour

 

A bejegyzés trackback címe:

https://puderestusarok.blog.hu/api/trackback/id/tr6714568198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.