Így teszek a csodákért!
2019. február 04. írta: AgathaSeymour

Így teszek a csodákért!

Nem emlékszem pontosan az évre, de azt hiszem, úgy hét éve történhetett. Terapeuta barátnőmtől búcsúzkodtam épp, – rohanok, mondtam neki, rengeteg dolgom van, és gyorsan ennem is kell valamit.

– Figyelj oda jobban magadra, mondta, arra is, hogy mit eszel, és hogy bármit csinálsz – eszel, iszol, olvasol, jógázol, dolgozol, stb… – szépen, kedvesen bánj magaddal.

Akkor és ott megfogadtam a tanácsát. Olyan hétköznapi tevékenységgel kezdtem a magammal való szép bánásmódot, mint a fent említett ebéd, s azóta (megítélésem szerint) magas szintre emeltem az önmagammal való viszony szeretetteljességét. Ahogy elkezdtem olyan belső monológokat folytatni, amelyekben szépen beszélek, szépen bánok magammal, az egész önmagammal való kapcsolat átalakult: kezdett finomabbá, értékesebbé és fontosabbá válni önmagam számára.

Megdöbbentett a dolog, hogy mennyire más, minőségi életet hoztam létre egyedül, egy egyszerű döntés alapján, külső segítség nélkül. Hogy a személyes felelősségvállalás milyen egyszerű, könnyen kivitelezhető dolgokkal kezdődik, és hogy fejleszti gyakorlatilag saját magát.

Mert így kezdődik életünk jobbá tétele: nem várjuk a külső segítséget (felesleges, a belső világunkhoz, a gondolatainkhoz, érzéseinkhez úgy sincs kulcsa senkinek), hanem megtesszük, amit mi magunk meg tudunk tenni.

Mondjuk azzal kezdjük, hogy mikor éhesek vagyunk nem eszünk valamit, ami épp a kezünk ügyébe akad, hanem feltesszük magunknak a kérdést: Mit szeretnél, drágám? Mit kívánsz? Mielőtt bárki félreértés áldozata lenne, elmondom, hogy a kérdés-felelet lényege nem az, hogy azt válaszoljuk: az egyik Michelin–csillagos étteremből szeretnék egy három fogásos menüt, ajándékkal… A lényeg az, hogy szeretettel fordulunk magunkhoz, nem ridegen, kegyetlenül beszélünk magunkkal, hanem kedvesen. Azt fejezzük ki, hogy fontosak, értékesek vagyunk önmagunk számára, hogy fontosak az igényeink, és azok kielégítésre találnak. Ha a fenti lépést meg tudtuk tenni, csak annyi a dolgunk, hogy folytassuk, és amennyire csak tudjuk, az élet minden pillanatában ezzel a kedvességgel, jósággal forduljunk magunk felé. A módszerrel idővel arról is leszokunk, hogy felidegesítsünk magunkat mindenféle apróságon. Eleinte lehet, hogy előfordul egy-egy káromkodás, türelmetlenség önmagunkkal szemben, de ha minden nap teszünk azért, hogy a lehető legtöbb szeretet adjuk magunknak, azokban a helyzetekben, amikor a stressz vagy a lelkibéke között kell döntenünk, garantáltan önmagunk szeretete mellett fogjuk letenni a voksot, egyszerűen azért, mert az esik jól, az simítja ki szívünket.

 p160615.jpg

A dolgok pedig ezzel az apró változtatással változni kezdenek, és az életünkben csodák történnek.

A csoda neve: ahogy bent, úgy kint! Ahogy mi bánunk magunkkal, úgy fognak mások is bánni velünk. A dolog rendkívül logikus: aki idiótának, alkalmatlannak, csúnyának, butának nevezi magát, azt teljesen jogosan a külvilág is annak fogja látni. A két dolog mindig összhangban van egymással, olyan nem létezik, hogy valaki nagyszerű, belülről táplálkozó önbecsüléssel rendelkezik, és a világ ennek ellenkezőjét mutatja (felhívnám a figyelmet, hogy túl sok önbizalom nem létezik, azt kompenzálásnak nevezik; önbizalom vagy van, van nincs).

Aki szeretetben van önmagával, azt kerülik az olyan emberek, akik utálják magukat (s így másokat is), mert azok nem tudnak mit kezdeni vele, sem azzal az “erőtérrel”, amit a szeretet von az illető köré. De azt hiszem, ezt a jelenséget mindenki tapasztalta már, találkozott olyan emberrel, akivel a külvilág nem mert packázni. Nem azért, mert olyan erős, félelmetes volt, hanem mert olyan erő sugárzott belőle, amivel nem lehetett vitatkozni. Ez az erő az önmagába vetett bizalomból, hitből, szeretetből és a jó dolgok iránti elkötelezettségből táplálkozott. 

Agatha Seymour

A bejegyzés trackback címe:

https://puderestusarok.blog.hu/api/trackback/id/tr9914607892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.